„Itt a szigeten a holtak mindenhol a szomszédaink. Ehhez kénytelenek vagyunk hozzászokni.”
A tél kellős közepén járunk Öland szigetén, amikor a stockholmi Westin család – Katrine, Joakim és a két gyerek – beköltözik egy régóta lakatlan udvarházba. Ám az idilli békesség, amire olyannyira vágytak a nagyváros után, hamarosan darabjaira törik, amikor Katrinét vízbe fúlva találják a közeli világítótoronynál. Joakim mindent elkövet, hogy ép ésszel élje túl a tragédiát, amit igencsak megnehezít, hogy az öreg ház körülötte furcsán kezd „viselkedni”. Suttogó hangok hallatszanak, a kislánya éjnek évadján szólongat valakit, a pajtaajtót pedig újra és újra nyitva találják. A férfi, bár sosem volt babonás, nem tud szabadulni a gondolattól, hogy felesége még mindig vele van. Katrine halálát először balesetnek vélik, ám Tilda Davidsson felügyelő, aki nemrég érkezett a körzetbe, erről nincs meggyőződve. S a nyomozás különös dolgokat fed fel a környék múltjáról…