Jerzy Grotowski A szegény színház felé című könyve egyfajta bédekker, viszonyítási pont a XX. század második felének színházi reformtörekvései közt. 1968-as első megjelenését követően mind a mai napig - ahogy egy-egy, a kötetben található interjú és esszé címe is jelzi - színházi biblikus szövegként, a színházi esztétika alapvetéseként tekintenek rá. Bár nem mindegyik szöveg szerzője maga Grotowski, de a teljes anyag ihletője, szelleme és mestere ő maga.
Egyes szövegei eredetileg még lengyelül jelentek meg 1965-ben, a többi Eugenio Barba (Grotowski színházának egykori ösztöndíjasa) szerkesztői munkájának és fordításának köszönhetően lett a végső anyag része. A legtöbb szöveget ugyancsak Barba dolgozta bele Alla ricerca del teatro perduto 1965-ban megjelent (Kísérletek színháza, Színháztudományi Intézet) könyvébe, majd ehhez illesztette hozzá a francia, svéd, amerikai interjúkat és előadásszövegeket, ill. színésztréningeket, amelyek korai változatát maga Barba, későbbi bemutatását Franz Marijnen belga színész készítette el. Bármi különösnek is tűnik, de a teljes anyag lengyel fordítása csak jóval Grotowski halála után, 2007-ben jelent meg első alkalommal.
A magyar kiadás lényegében az eredeti anyagot veszi alapul, azzal a különbséggel, hogy kihagyja Jozef Kelera lengyel újságírónak Az állhatatos herceg bemutatójához írt kritikai megjegyzését - amely az eredeti kiadásban is inkább fotóillusztrációként szerepel -, valamint tematikus függelékben egységesen mutatja be az első kiadás fotóanyagának jelentősebb képeit.
