A mai irodalomtudomány egyik fő kérdése a műveknek és alkotóiknak a "hagyomány"-hoz való viszonya. Az ebben a könyvben vizsgált hagyomány a népi kultúra és a mögötte álló archaikus tradíció. A 20. századi magyar irodalom gazdagon merített ezekből a hagyományokból, ám a népi és archaikus elemek beépülésének útja még több vonásában ismeretlen, főképpen a posztmodern kor által feltett kérdések megválaszolatlanok. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, aki eddigi írásaiban elsősorban Nagy László költői világában vizsgálta a népi-archaikus motívumokat, a fűszál és mindenségben folytatja és kiteljesíti a kutatást. A szerző hét alkotó műveit elemzi a folklór- és archaikum-integrációk szempontjából, esetenként világirodalmi párhuzamokat mutatva fel.
