„Ahogy közeledik a vég, egyre szűkülő körökben jutok vissza a kezdetekhez.”
Irvin D. Yalom ezúttal a saját életét veszi górcső alá, önmagát vizsgálja a terapeuta szemével. Mélyére néz azoknak az emberi kapcsolatoknak, amelyek hozzájárultak személyes és szakmai fejlődéséhez, beavat világszerte sikeres könyvei, például a Szerelemhóhér, az Amikor Nietzsche sírt vagy A Schopenhauer-terápia keletkezési körülményeibe. Bepillantást nyerhetünk terápiás és írói munkamódszerébe, s közben családja történetét is megismerjük.
Könyvében, mely írójának szándékai szerint az utolsó, őszintén beszél halálfélelméről, az öregedés küzdelmes megéléséről. Az Úton önmagamhoz igazi ajándék az olvasónak: aki ezen az úton Yalom társául szegődik, annak a saját élete is új fénytörésbe kerülhet.