"Hova kell menni?"
Közelbe, de én ingyen fuvart keresek nekik.
"Jó, persze, indulhatunk."
És reggelre vissza is értük.
"Jó, jó, hol a csomag?"
Nehogy elvigyék, önkéntest keresek.
"Hát én mi vagyok?"
De a végén sem fog pénzt kérni, ugye?
"Dehogy..." - mutatja a hátát, a sárga biztonsági mellényen a papírt, angolul és ukránul: ingyen szállítás.
De ugye tényleg?
Nevetnek, és ízes ukránul kezdenek beszélni, higgyem már el, ők is kárpátaljaiak, itt taxiznak egy éve, a vállalatuk most adott nekik hét kocsit, hogy furikázzanak, ami belefér, ingyen.... és már nagyban csevegnek is a leendő utasokkal.
Ma van Sztálin halálának évfordulója.
