Hegedűs Imre János regényét egy lenyűgöző emberi képesség csodálata hevíti. A fizika törvényeit tisztelő logika szerint megfelelő súly terhe alatt minden összeomlik, eltörik, sérül. Egyes emberekbe, választottjaiba azonban olyan jellemet plántált a Teremtő, amit a sors csapásai elpusztítani nem, csak acélozni képesek. Egy ilyen nemes lélek földi útjait követheti végig az olvasó gróf Mikó Imre életregényében.
A szerző azt írja: „… két világ van, egy belső, titkos, és egy külső, ami nyilvános, ami köztudott.” A külső világról, hídvégi gróf Mikó Imre, a béke grófja, Erdély Széchenyije érdemeiről a történészek hivatottak írni; emberi természetünknél fogva azonban titkokra, érzelmekre, rejtett motivációkra is kíváncsiak vagyunk. Ezt a mindeddig töredékes és feltáratlan világot rekonstruálja megindító érzékenységgel a szépíró, hogy egy példamutató államférfi szemén keresztül láttassa az egyén és a nemzet számára egyaránt viharos, tragédiákkal terhelt XIX. századot.
(Marcsák Gergely)
