A 20. század egyik legfontosabb női gondolkodójának alapvető műve nem csupán egy történelmi zsidó figura megrajzolása, de maró kritika Arendt saját életéről és koráról is, első felfedezéseiről a német-zsidó identitással és a zsidóként való lét lehetőségeivel kapcsolatban. Életteli portré egy, a napóleoni háborúk korában, a zsidók emancipációjának hajnalán élő nőről. Rahel igyekszik íróként elismertetni magát, és bejutni a legmagasabb körökbe, hogy neme és származása ellenére pozíciót szerezzen magának.
