A gyűjteményes kötetek hasznosak. Lehetőséget kínálnak, hogy a szerző megmutathassa az összefüggéseket különböző írásai között. Ugyanakkor kérdéseket is fölvetnek. Például: vajon az idő mennyire változtatja meg az írások jelentését. A humanóriákban számít a szövegkörnyezet. Ha az írásokat kiemeljük eredeti világukból, akkor változtatunk, s ha már változtatunk, nincs elvi akadálya annak, hogy ezt folytassuk is. Akár át is alakíthatnók a szövegeket. Ha viszont megtesszük, miért ne forrasztanánk őket egy vagy több kismonográfiává? A digitalizálás fejlődésével ezek a kérdések talán már nem is sokára avíttak lesznek. A jövőben a szerzők folyamatosan alakíthatják kézirataikat, az olvasók megjegyzésekkel áraszthatják el őket. Most még azonban nem ez a helyzet. Legyen hát kötet. E tanulmányok már szinte mind megjelentek valahol. Át nem írtam őket, ahol azonban az újraolvasás során hibákra vagy aktualitásukat veszített kitételekre bukkantam, azokat töprengés nélkül javítottam vagy kiiktattam.
