Ezzé lett magyar hazátok

A szerző arra tesz kísérletet, hogy a magyar nemzeteszme törté­netét egységes keretbe foglalja és egységes metodika alapján ele­mezze. Alapkoncepciója, hogy a magyar nemzeteszme széthullása nem elsődlegesen Trianon következménye volt, a bomlás már a századforduló körüli időkben elkezdődött. A 19. század húszas­negyvenes éveiben kialakult liberális nemzetkoncepció, valamint a kiegyezés körül megszilárduló ún. magyar politikai nemzet­eszme (amely, bár korántsem volt egységes, mégis belső kohézió­val rendelkezett) a századforduló Magyarországán darabjaira hul­lott. A 20. század elején radikálisan eltérő nemzetkoncepciók jelentek meg (szociáldemokrácia, polgári radikalizmus), amelyek alapjaiban tagadták a liberális magyar nemzetkoncepció egé­szét. A trianoni tragédia után ez a szétesés tovább folytatódott, s bár történtek kísérletek az egységes magyar nemzeteszme hely­reállítására, a folyamat alapvetően kudarccal végződött. A mű megközelítése eredendően történeti, de egyúttal olyan problémát elemez, amely ma is élő és aktuális. Neve­zetesen: mi az oka a magyar nemzetet immár egy-két évszá­zada megosztó törés­vonalaknak.