A Trianon-trauma utóélete és kulturális története. Trianon a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez
