A Holnap Kiadó építészeti sorozata arra a feladatra vállalkozik, hogy a magyar építőművészet legrangosabb, mégis méltatlanul kevéssé ismert alakjait a nagyközönségnek bemutassa. Újonnan készült nagymonográfiák hiányában a velük kapcsolatos korábbi szakirodalom adatait és legfontosabb megállapításait gyűjti össze, hogy a lehető legteljesebb és legkorszerűbb képet nyújtsa. Ybl Miklós munkásságának jelentős irodalma van: a számtalan szakcikk és megemlékezés mellett építészeink között életművének egyedülállóan alapos feldolgozását adja Ybl Ervin életműkötete (1956) és az 1991-es életműkiállítás (Budapesti Történeti Múzeum) katalógusa. Az érdeklődő olvasó számára azonban alig hozzáférhetők ezek a művek, mindkét kötet ritkaságnak számít; továbbá az elsőnek képanyaga szerény és megjelenésének idejére jellemzően gyenge minőségű, szövege pedig elsősorban szakmai közönség részére készült, a második pedig terjedelmi korlátai miatt kisméretű képeket mutat be, közöttük igen kevés színes rajzot, és elmélyült tanulmányai egy-egy részterületre vonatkoznak. A nagysikerű életműkiállítást követően Ybl Magdolna - az építésznek és monográfusának is rokona, aki a kiállítást adataival segítette - ösztönözte az Ybl Ervin-féle monográfia újrakiadását. Ez az album voltaképpen ennek a kezdeményezésnek a jegyében született, s összeállításakor azt a célt követtük, hogy a meglévő szakirodalomból leginkább hiányzó dokumentumokat hozzuk nyilvánosságra, s Ybl munkásságát és a feltételeket, amelyek között dolgozott, minél teljesebben ábrázoljuk. Kötetünkben Ybl életének és értékelésének változatos dokumentumai mellett legjelentősebb alkotásaira vonatkozó leírások és archív képek sorjáznak. A szövegrészeket több forrásból válogattuk, a képanyag jelentős része egyáltalán nem vagy ebben méretben és minőségben nem jelent még meg. Ybl Miklós nagyon keveset írt magáról vagy épületeiről, ilyen forrásokra tehát nem támaszkodhattunk. Amit önéletrajzaként tart számon a szakirodalom, csupán szakmai tevékenységének szűkszavú adattára. Kevés épületismertetéséből idézünk a leírások között, az egy-egy épületre vonatkozó mélyebb kutatás azonban még várhatóan számos értékes adatot, például személyes leveleket fog felszínre hozni, ahogyan az a Bazilika építéstörténetének kutatása során történt (Kemény Mária publikációi). A kötet anyagát a válogatott művek jegyzéke és bibliográfia zárja. Előbbiből kihagytuk azokat, amelyek esetében Ybl alkotó részvételét a legújabb szakirodalom kétségessé tette, illetve amelyek jelentősége az életmű szempontjából csekély. Az idézetek forrását a szövegek után zárójelben jelezzük, pontos lelőhelyük a bibliográfiában e jelzés alapján visszakereshető.