Életében nem ismerték. Versei évtizedekkel halála után, 1918-ban jelentek meg először. Zakatoló ritmusát, présbe fogott nyelvét és irizáló képvilágát vezető modern költők tekintették mércéjüknek. A szerzetespap Gerard M. Hopkinst egyedi stílusa mára az angol költészet kultikus alakjává tette: egyszerre gúzsba kötött és felszabadító, aszketikus és érzéki, vallásos és földhözragadt. Egyszóval: zavarbaejtően kiismerhetetlen. Verseinek stílushű fordítása szinte lehetetlen feladat: a tét egy hermetikusan egyedi nyelvű, varázsigeszerűen zenélő, maradandóan talányos értelmű angol költő magyar hangjának megalkotása. Jelen kötet erre vállalkozik. A fordító Olty Péter (1976) filozófus, műfordító, költő; legutóbbi kötete: Heteró közegben (Scolar, 2019).