Magyarország 1851–2000 között huszonhat világtárlaton épített pavilont. A gazdag képanyagú könyv a kiállítások fontosabb eseményeit, személyiségeit, újdonságait (pl. a máig igen nagy hírnévnek örvendő magyar termékeket, gyárakat) mutatja be, s az olvasó megismerheti hazánk versenyképes mezőgazdasági, ipari és tudományos, iparművészeti, képzőművészeti alkotásait – miközben kibontakoznak a különböző művészeti törekvések, így a szecesszió is. A szerzők számára a korabeli minisztériumi jelentések és katalógusok, a napi sajtó tudósításai adták a forrásanyagot. A könyv egyik értéke, hogy feldolgozásra került a magyar múzeumok világkiállításokhoz kapcsolódó tárgy- és iratanyaga.
