A XIII. század közepére a mongolok fél Európát leigázták, és Bécs kapuja előtt álltak. Meghökkentő dokumentumok tanúsítják, hogy a hatalmas emberáldozattal és pusztítással járó európai tatárjárást diplomáciai előkészületek és cselfogások kísérték, ezt Batu kán személyes követe és kémfőnöke, egy titokzatos angol végezte. Bár működésének és sajátos diplomáciai tevékenységének a nyomait Európa mind a mai napig magán viseli, az évkönyvek még a nevét sem őrizték meg az utókornak. Figurájára és életútjának nyomaira Gabriel Rónay bukkant rá egy kolostori krónikában. A magyar származású történész korabeli források alapján rajzolja meg a követ rendkívül érdekfeszítő, magasba ívelő pályafutását, lerántja róla a névtelenség oltalmazó leplét, amely mögé elrejtőzni igyekezett, és végigkíséri őt földrészeket és civilizációkat átszelő útján. Egy viharos és magával ragadó történelmi korszak eseményeivel a háttérben rekonstruálja hőse fantasztikus kalandjait előbb János angol király szolgálatában, majd örökös számkivetettként a Szentföldön, végül a félelmetes tatár hatalom képviselőjeként. A könyv, amelynek lapjain királyok és lovagok, hittérítő szerzetesek és tömeggyilkosok elevenednek meg, egy hányatott sorsú, különleges ember történetét meséli el, akit a kalandvágy Londonból a mongol sztyeppékre röpített, hogy azután az Európa elpusztítására készülődő vérszomjas hordák élén lássuk viszont.
