A liberalizmus válságban van. De mikor és miért vált szitokszóvá, némely esetben egyenesen az illiberalizmust állítva követendő példának a kormányzatok elé?
A történelem vége és az utolsó ember című bestseller írója, Francis Fukuyama új könyvében a klasszikus liberalizmus korszakáig tekint vissza, hogy rámutasson: az eszmerendszer sokszor a saját alapelveinek sem tudott kellő mértékben megfelelni, a liberális demokráciákban is sok embertől megtagadták a törvény előtti egyenlőséget. Ugyanakkor maguk az alapelvek ma is kikezdhetetlenek.
Van-e életképes alternatívája a jobb- vagy a baloldalnak a liberalizmussal szemben? - teszi fel a kérdést Fukuyama, majd vizsgálódásai végén a klasszikus liberalizmusba vetett hit újjáépítéséhez szükséges, átfogó elveket vázolja fel. Ezek alapján a liberalizmus nem fog idejétmúlt vagy "elavult doktrínának" tűnni, hanem olyan eszmének, amely képes válaszokat adni a kor kihívásaira.
