"Keleti front, 1942/43 szörnyű tele. Sztálingrádnál a körbezárt német 6. hadsereg agonizál, utolsó napjait éli. Vasziljevszkij marsall ekkor terjeszti elő Sztálinnak a vezérkar által kidolgozott, nagyszabású hadműveleti tervet, amely a „Saturnus” fedőnevet viseli. A „Saturnus” tizenhat hadsereg bevetésével egy „szuper-Sztálingrádot” irányoz elő, aminek végrehajtásával bekeríthetik és megsemmisíthetik a déli frontszakasz Kaukázusig előretört német erőit, egymillió katonát. Amennyiben a hadművelet sikerrel jár, eltörik a Wehrmacht gerincét, és ez a háború végét jelentheti. Sztálin, a „híres hadvezér” azonban nem ismeri fel ezt az egyedülálló lehetőséget. Szemeit megbűvölten a nevét viselő városra szegezi, és nyolc erős, intakt hadsereget tart ott a Volgánál, hogy megadják Paulus tábornok már amúgy is halott hadseregének a végső csapást. Ennek a nyolc hadseregnek a hiányában indul meg a „Saturnus”, ami lehetőséget ad egy valóban zseniális stratégának, von Mansteinnek, hogy mesteri visszavonulással kicsússzon a halálos ölelésből. Sztálin, ez a katonai analfabéta elvesztette a Vörös Hadsereg legnagyobb győzelmének lehetőségét. A háború folytatódott, újabb és újabb milliók életét követelve. Ha a gonoszság néha szünetel is, az ostobaság soha!  "