Fenyvesi Félix Lajos új kötete fájó évben jelenik meg. A tomboló, mindent elpusztító világvírus idején. Véget nem érő Napló születik előttünk az idő vonulásában. 1986-ban kezdte írni a könyvet, édesanyja halála után, és 2020-ban zárta le a különös kötetet. „Írni talán azért akar az ember – fogalmazta meg Pilinszky János –, mert az írás nem egyéb, mint a végtelenség érzése.” Ehhez adni egy vércsepp-mondatot legalább. Szavak közé rejteni a mindig üldözött Megváltót, mert a leírt szó: imádság. A kötet legkedvesebb vendége Márai Sándor. A kifogyhatatlan nagyvilág. És a rég halott anya, akinek féltése, szeretetosztogatása örök példa. Harmincöt évet ölel át Fenyvesi Félix Lajos könyve, és mint mindig, feltűnik a szülőföld is. A holt Tisza-ág, Mártély, Buda, Róma, új könyvek lapjai, képek és képzeletek, eresz alá rakott fahasábok télire, illatozó gyümölcsök, friss kenyér.