A magyar irodalom remeke, a Tüskevár úgy születhetett meg, hogy szerzője nem csupán tehetséges író volt, hanem a természet avatott ismerője is. Így teremthette újra könyvében azt az elveszettnek hitt harmóniát ember és természet közt, amelyet tökéletesen megélni és átérezni talán csak a természeti népek tudtak. A regény másik nagy erénye ifjúság és öregkor találkozásának megrendítő ábrázolása. Fekete István gyermekkorából ismerte a Kis-Balaton környékét, de ahhoz, hogy be tudja avatni olvasóit e különös világ szépségeibe, már egy érett író bölcsességére volt szüksége. A két pesti fiú és Matula személyében a gyermekkor és az időskor találkozik, és ez a találkozás csak azon a helyen lehet egyúttal egymásra találás is, ahol születés és elmúlás elválaszthatatlanul egymásba ér: a természetben. A regény, megjelenésének 50. évfordulója alkalmából, ünnepi köntösben lát napvilágot.
