A huszadik század két nagy gondolkodója, a magyar Hamvas Béla (1893-1968) és a kanadai Northrop Frye (1912-1991) univerzális életművet hagytak maguk után, amelynek egyik kulcsszava az áttetszőség. A létezés, a gondolkodás, a tanítás és a transzcendenssel való viszonyukra is a transzparencia tapasztalata volt meghatározó. Gondolkodásuk meglepő hasonlósága őket is áttetszővé teszi, noha egymást a nyelvi és részint időbeli korlátok miatt sem ismerhették. Mindkét író munkássága túlmutat a szakmaiság szűk keretein: életművük a kereszténységhez, teológiához, a bölcselethez, a vallástudományhoz, a művészetekhez, az irodalomhoz egyaránt kapcsolódik.
