A Bánát soknyelvű, egyszerre kaotikus és hihetetlen belső rend szerint működő világába pillanthatunk be a német írónő segítségével, aki letelepszik egy magyar faluban a déli határ mentén, s végigjárja a környéket határon innen és túl. És legyen bármilyen csend és dermedtség, ez a világ mégis eseményekkel telítődik: a szavaknak és a dolgoknak, a sorsoknak és a helyeknek jelentést kölcsönöz a lassú közeledés az idegen nyelvhez és az idegenhez. Az írónő fürkésző tekintete a dolgok mélyére hatol, s egyszerre látja meg a bennük rejlő fájdalmat és humort – részvéttel, de soha nem panaszosan, távolságot tartva, de soha nem gúnyosan.
