1869-ben a Máramarosban megszületett a törpe testalkatú Ovics Eizik Simon, akinek később hét liliputi gyermeke született. A gyerekek a húszas-harmincas években szórakoztató zenés előadásaikkal rendkívüli sikereket arattak. A ragyogás azonban 1944-ig tartott, a zsidó közösséggel együtt őket is Auschwitz-Birkenauba deportálták. A háború után aztán kivándoroltak Izraelbe, s ismét szórakoztatni kezdtek. A művészcsalád története egyszerre szól a Magyarországtól elszakított erdélyi zsidók húszas évekbeli reménykedéséről, majd csalódásáról, a fogyatékos művészek ellentmondásos világáról, az auschwitzi kivételezett-meggyötörtek eddig ismeretlen sorsáról és az izraeli újrakezdés korántsem zökkenőmentes éveiről.
