Edward de Bono a gondolkodás mint képesség közvetlen tanításának nemzetközileg elismert szaktekintélye, e tárgyból egyetemi konzultációkat tart Oxford, London, Cambridge egyetemein és a Harvardon. Tole ered a laterális gondolkodás elve, és gyakorlatban jól alkalmazható technikákat fejlesztett ki a kreatív gondolkodás tudatos alkalmazására a gyakorlatban. Edward de Bono hatvankét könyv szerzoje, ezeket harminchét nyelvre fordították le. Két televíziós sorozatot is készített belolük. Eloadóként ötvenkét országba kapott meghívást,fontos konferenciákra, 1989-ben példáuk arra kapott felkérést, hogy a Nobel-díjasok különleges konferenciáján elnököljön. Gondolkodástechnikáját a világ vezeto vállalatai alkalmazzák, többek között az IBM, a DuPont, a Shell, az Ericsson, a McKinsey, a Ciba-Geigy, a Ford és más világszinten jelentos cégek vezetoi. A Nemzetközi Urállomás személyzete bolygót nevezett el de Bonóról, és Dél-afrikai tudósok egy csoportja ot is megnevezte a között a 250 személyiség között, akik munkásságukkal a legtöbbet tették hozzá az emberiség történelméhez. Szerzonk a legkiterjedtebb programot muködteti a gondolkodás mint muvelet önálló iskolai oktatásáért. Ezt a programot ma már a világ számos országában alkalmazzák. Eredetisége abban áll, hogy az agyat önszervezodo rendszernek tekinti. Errol a szilárd alapról kiindulva tervezte meg a gondolkodás gyakorlati eszközeit. Módszereit a világ legnagyobb vállalatainak igazgatótanácsi üléstermeitol négyéves óvodásokig terjedoen igen széles körben használják. Hat kalap elnevezésu módszere a nyugati gondolkodás történetében eloször alkalmazza a konstruktív hozzájárulást az ellenpontos érvelés startégiája helyett. Módszereit alkalmazzák elit gimnáziumok, Dél-afrikai vidéki iskolák és kambodzsai khmer falvak tanodái. Dr. de Bono módszerének kiválósága az egyszeruségben és a gyakorlatiasságban rejlik.