"Korunk profétáinak kedvenc mondatkezdése: „Ha a jelenlegi fejlődési trend nem változik, akkor a tudományosan megalapozott prognózisok alapján…”. A kipontozott részre jönnek a globálisnak kikiáltott problémák vészt hozó következményei. A próféták azonban nem tudnak kibújni a bőrükből, amikor a megoldásaikat ajánlgatják. Általában ma kérnek és holnapra ígérnek. Ma kérnek mérsékelt energiafogyasztást, szolidaritást, együttműködést, klímatudatosságot, profitmérséklést, visszafogott fogyasztást és még a gyakorlatidegen utópiák egész sorát. Ma kérnek és holnapra ígérik a nyitva hagyott alternatívák sokaságát. … E kis esszé gyűjtemény nem akar többet tenni, mint néhány kérdőjelet kirakni az ember környezethasználatával kapcsolatos – szinte közhellyé lett – megállapítások után. Megkérdezni: Igaz-e, hogy a gazdasági növekedést vissza kéne fogni? Igaz-e, hogy a fogyasztás káros? Igaz-e, hogy a természeti környezet állapota egyre romlik? Igaz-e, hogy a természeti egyensúly megbontása bűn? Miért lennének alkalmatlan mutatók a GDP családba tartozó mérőszámok a gazdasági teljesítmény mérésére? Biztos, hogy mindenki ugyanazt akarja fenntartani? Miért gondolják az ügyeletes próféták, hogy a világ a vesztébe rohan? Ezekhez hasonló kérdések sok embert nyugtalanítanak, de kevesek használják a kérdőjelet."