A reprezentatív igényű gyűjtemény a magyar irodalom történelemszemléletét mutatja be kiemelkedő értékű esszék sorozatában. A kötet István király intelmeitől Illyés Gyuláig bezárólag közel száz író, történész, gondolkodó kétszáz rövidebb-hosszabb esszéjét tartalmazza a magyar történelem időrendjében. Öt nagy fejezet (A honfoglalástól a felvilágosodásig, A reformkortól Világosig, Forradalom után Trianonig, Két háború közt és 1945-1989) jeleníti meg, hogy a magyar szellemi élet kiválóságai, mintegy megfogadva Bocskai István intelmét, minden korban "az dolgot magát nézve", illúziótlanul és nagyfokú intellektuális felelősségérzettel mondták el diagnózisaikat az ezeréves magyar múlt máig érő s az egész nemzet sorsát meghatározó kérdéseiről. A magyar önismeret nagy tükre ez a gyűjtemény, amelynek rendkívüli erénye, hogy - írók munkáiról lévén szó - a benne szereplő szerzők esztétikai élvezetet is kiváltó módon fejtik ki nézeteiket.