Palermo egyik lerobbant negyedében egy kilencéves fiú életében először száll ringbe. Apja Lovag néven a környék leghíresebb bokszolója volt, de nem sokkal a fiú születése előtt meghalt. Nagybátyjára, a hatalmas Umbertinóra marad hát a feladat, hogy felkészítse a bunyós család legújabb reménységét: Davidúnak el kellene nyernie az országos bajnoki címet, amit korábban az apja és a nagybátyja is elbukott. Ez a gondolat- és érzelem gazdag regény ötven év történetét meséli el, a második világháború bombázásaitól kezdve a maffia térnyerésén keresztül egészen 1992-ig, a tragikus palermói merényletekig. Kifinomult érzékkel ötvözi a humort a tragédiával. Brutális, ám ugyanakkor magával ragadó világ bontakozik ki az olvasó előtt: a háború után éledező Szicília mindennapjai. "Gerruso, emlékszel rá, hogy amikor írni tanultál, egész oldalakat írtál tele a és e betűkkel, meg az összes többi magán- és mássalhangzóval? Ez pontosan ugyanolyan. Ahogy a kéz megtanulja, hogyan kell mozognia a betűk leírása közben, ugyanúgy a test is ismétléssel sajátítja el az ütéseket és a védekezést. - Azt mondod, hogy a kéz képes megtanulni dolgokat? - A testünknek is megvan a maga intelligenciája. Olyan ez is, mint egy teleírandó lap. - Na persze... - Igazából minden írás. - Minden? - Igen. - A szardíniás tészta is? - Igen. - És a nők csípője is? - Igen. - És a városra hulló bombák? - Azok is. - És te mit írsz le az ütéseiddel meg a védekezésekkel? - A családom történetét."
