David Wootton provokatív és mélyenszántó könyvében sajátos módon rajzolja meg Galileo Galilei portréját. Különös figyelmet szentel az apró részleteknek, vallatóra fogja a régi szövegeket, mintegy kihallgatva a mester és tanítványai közti eszmecseréket, gyakran a sorok között olvasva-kutatva az információmorzsák után. Nem csupán a közismert tudományos eredményeket vagy a csillagász életútját tárja elénk, hanem a tévedések, a félreértések, a Galileit övező hamis mítoszok tisztázására is törekszik. Úgy mutatja be a tudóst, hogy annak emberi hibáit, gyengeségeit sem titkolja el. Az egek kémlelője sok szempontból hiánypótló munka, amely utazásra invitál minket a tizenhatodik és tizenhetedik század Itáliájába, ahol végigkísérhetjük egy nagy hatású tudós életútját, a hírnév megszerzésére irányuló törekvéseit, sikereit, kudarcait. Képzeletben pedig megpillanthatjuk a négyszáz évvel ezelőtti itáliai égboltot, amelyet Galilei oly kitartóan kémlelt távcsövén át.
