A drámai mű történelmi folyamatában elmondja Magyarországon a kommunista párt hatalomátvételét és megfélemlítő, fenyegető módszerét a polgári társadalom megtörésére, felszámolására, s hazánk népe nemzeti érzelmének bezúzására. A műegyetemi ifjúság 1956. október 23-án a poznani lengyel felkelés előzményével elindított egy szolidaritási tüntetést, s oly méltósággal tört fel szabadságvágya, hogy az a költő Petőfi - s a szabadsághős Bem-emlékműhöz vonult ünnepelni. Őket követendőnek tisztelve. S ellene fordult a proletárdiktatúra hatalma, hogy hazája függetlenségét – a szovjet megszállás alól – ne követelje. De az forradalmi harcot kezdett a Szovjetunió hatalmi rendszerétől való elszakadásért. Czotter József legújabb drámája tanulságos dialógusain keresztül sűrítetten és szimbolikusan is tökéletesen illusztrálja a rendszer kínjaiból fellélegezni kívánó polgárcsalád: a mérnök, az orvosnő, a tanárnő, a katona, a diák és az egyetemi tanár életét. Sorsukon, mély gondolati, érzelmi és eszmei szövevényeiken keresztül hitelesen érzékelteti a dráma a kommunista diktatúra embertelenségét, a legdurvább politikát magyar érdekünk ellen. Az 1956-os forradalom nemzetünk történelmének szellemi erőt tükröző legdicsőbb eseményei közé tartozik. Az író jellegzetes stilisztika útján lebilincselő kreativitással építi fel művét, s szavai energiája oly hű narrátora az általa személyesen is átélt történelmi napoknak, hogy az olvasó a fotelben ülve válik forradalmárrá.
