Csallány Dezső (1903–1977) régész, archeológus. 1932-ben jogi, 1936-ban pedig régészetből bölcsészdiplomát szerzett. A Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója volt Szegeden 1936 és 1944 között, a Nyíregyházi Jósa András Múzeumot 1954-től 1972-ig vezette. Számos szakcikket publikált magyarul és németül az avar kori és a népvándorlás kori régészeti leletekről.
1963-ban publikálta A székely–magyar rovásírás emlékei c. összefoglaló tanulmányát, amely kis példányszámban a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében jelent meg 1963-ban. A rovásírás iránt érdeklődők csak antikvár könyvárverésen juthattak hozzá csillagászati áron.
A könyv méltó folytatása a rovásírással foglalkozó korábbi nagy monográfiáknak: Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás [1909]; Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei [1915]; Németh Gyula: A magyar rovásírás [1934]; Jakubovics Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi [1935].
Csallány Dezső könyvében 33 jelentős, rövidebb-hosszabb rovásírásos emléket mutat be az emlékek hiteles képével. Minden esetben ismerteti a rovásírásos emlék keletkezésének és fellelésének történetét, részletesen bemutatja az emlék korábbi vizsgálatának eredményeit, és megadja a véleménye szerinti helyes olvasatot is.
A bemutatott és elemzett emlékek a következők: 1. Karácsonyfalvi rovásfelirat; 2. Székelyderzsi rovássor; 3. Nikolsburgi ábécé; 4. Marsigli rovásírásos kalendáriuma; 5. Bögözi felirat; 6. Csíkszentmártoni rovásfelirat; 7. Csíkszentmihályi felirat; 8. Konstantinápolyi székely rovásfelirat; 9. Szamosközi István feljegyzései; 10. Telegdi János Rudimentája; 11. Miskolczi Csulyak István két alphabétuma; 12. Komáromi Csipkés György emléksorai; 13. Miskolczi Csulyak Gáspár emléksorai; 14. Enlaki felirat; 15. Kájoni János rovásírásos feljegyzései; 16. Hickes György Harsányi Jánostól kapott betűsora; 17. Magyar ABC; 18. Otrokocsi Fóris Ferenc betűmutatványa; 19. Bél Mátyás Kapossi Sámuel-féle ábécéje; 20–30. A marosvásárhelyi kézirat kilenc és másik két felirat ábécéje; 31. Herpai János által talált ábécék és szövegrészletek; 32. Ismeretlen személy rovásírásos ábécéje; 33. Csángó-székely rovásfelirat Moldvából.
Az elemezett rovásírásos emlékekben használt jeleket – a ligatúrákat és a betűket – 16 oldalon táblázatokban összegzi a szerző.
A kötet végén Csallány Dezső A székely rovásírás jellemzői c. fejezetben összefoglalja a magyar rovásírásos emlékek vizsgálata során szerzett fontos tapasztalatait.
A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik számára fontos, hogy a magyar kultúra egyedülálló kincsét, a rovásírást jobban megismerjük, és szeretnének közreműködni abban, hogy ezt a kultúrkincset mind többen megismerjék.
