Mit jelent a hasznosság az építészetben? Hogyan kapcsolható ez a fogalom azokhoz a terekhez, tércsoportokhoz, amelyet az épített környezetben megtapasztalhatunk? Cságoly Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár Három könyv az építészetről. A szépségcímű nyitó kötete után másodikként a hasznosság fogalmát értelmezi. Elsőre úgy gondolhatnánk, ez a téma sokkal könnyebben körülírható, jobban megfogható, egyértelműbb, mint a szépségről elmélkedni, hiszen a hasznosság pontosan mérhető, racionális fogalom. A könyv képeit nézegetve is azonnal érzékelhető azonban, hogy ismét egy gazdag, felfedezésre váró univerzumba lépünk, ahol Van Gogh saját, arles-i szobájáról készített festménysorozata természetes módon osztozik egy oldalpáron a Földközi-tenger partján talált kis kunyhó rekonstrukciós rajzával és az athéni építészet egy jeles emlékével. Mire az olvasó eljut az épületek rendeltetés és épülettípusok szerinti osztályozásához, addigra megismerkedik a térről és a helyről való elmélkedéssel is, és megérti, hogy Vitruvius építészeti alapvetése miért foglalkoztatja ma is a gyakorló építészeket. Ha A SZÉPSÉG az érzelmekhez szól, akkor A HASZNOSSÁG a gyakorlatiasság és az ésszerűség kifejeződése. Terek, térrendszerek és rendeltetés - ezeket értelmezi a második könyv. A harmadik könyv A TARTÓSSÁG fogalmát járja körül, azt igyekszik megfejteni, hogy mi a titka a valóban maradandó építészeti alkotásoknak. A mai világ vizuálisan túlterhelt. Soha nem élt még ember ennyire intenzív és zajos képi környezetben. Az épített környezet minősége közügy: az építészetről és a művészi értékekről való gondolkodás ma nemcsak a tervezők felelőssége, de az épületeket és tereket használók, azaz mindnyájunk számára fontos feladat. Cságoly Ferenc trilógiája magával ragadó stílusával és közérthető nyelvezetével minden érdeklődőnek megnyugtató nézőpontokat kínál ehhez az aktív szemlélődéshez.