Amikor a 18. században az esztétika önálló tudományágként megjelent, nem csak a szépségről való gondolkodás új irányzatát indította el. A művészet értékelésén túllépve alapvető filozófiai fogalmakat írt át, így a szubjektumhoz fűződő modern viszonyunkat is innen eredeztethetjük. Az esztétikai viták történeti rekonstrukciójával a szerző rávilágít a „sötét” erő kifejeződésének és a gyakorlati képesség megvalósításának elméletei közötti termékeny ellentétre, és kölcsönhatásukat Baumgarten, Herder, Kant és Nietzsche művein át a kortárs filozófiát feszítő ősjelenetként értelmezi.
