Érdekfeszítő krimisorozatának harmadik folytatásában Carola Dunn felidézi az első világháborút követő Chelsea elbűvölő világát, ahol a cserfes Daisy Dalrymple épp divatos bubifrizurát vágat magának, és szeszélyes, heves vérmérsékletű művészek között bukkan fel, akik közül valaki elvetemült gyilkos DAISY ÉS A MEGMÉRGEZETT DÍVA Daisy Dalrymple az oldalán a Scotland Yard fess nyomozójával épp Verdi Requiemjének pompás előadását élvezi a Royal Albert Hallban. Az előadás sztárja a szomszédjában lakó szürke egér, Muriel Westlea ünnepelt nővére, Bettina. De amikor a szerencsétlen díva torkából csodás mezzoszoprán ária helyett halálhörgés tör elő, Daisy gyorsan rájön, hogy a hírhedten szeszélyes operacsillagnak számos ellensége volt, köztük egy önelégült nőcsábász tenor, egy tagbaszakadt orosz basszus, sőt a saját hangképzéstanára, aki egyben a férje is, és akivel a házassága aligha volt harmonikusnak nevezhető. Vajon közöttük van a gyilkos, aki halálos mérget kevert a szóban forgó mezzoszoprán italába? Vagy valaki más tette? Valaki, aki eltökélte magát, hogy Daisy nyomozása ugyanolyan keserű véget ér, mint Bettina végzetes utolsó fellépése Dunn sziporkázó leírásai nyomán magunk előtt látjuk a századelő londoni művészvilágát, újra együtt izgulhatunk és együtt nyomozhatunk a bűbájos Daisy Dalrymple-el, a Scotland Yard tehetséges ifjú titánjával, Alec Fletcher detektív-főfelügyelővel és segítőtársaival, a hatalmas termetű, macskaléptű Tom Tring őrmesterrel, valamint az eszes, de csetlő-botló Ernie Piper detektívközlegénnyel. Dunn minden részletében elénk varázsolja az 1920-as évek Londonját és a jellemeket, és éles megvilágításba helyezi Alec és Daisy összjátékát. Kellemes olvasmány. - Library Journal