Burány Béla (1931-2008) orvosprofesszor, néprajzkutató, szociológus, közíró Zentán született. A Vajdaságban elsőként tette le az epidemiológusi szakvizsgát; 1988-tól rendes tanár volt az Újvidéki Egyetem orvosi fakultásán. 1999-ben Mocsáry-díjjal tüntették ki, amelyre "Németh László-i teljességű hungarológiai munkásságával, különösen népe biológiai pusztulása gondjának a tudatosításával szolgált rá". A "fehér halál" jelenségére hosszú évtizedek óta figyelmeztetett, vagyis hogy a születésszám csökkenésén, a népesség elöregedésén kívül az egyke, a kivándorlás, mind-mind a délvidéki magyarság vészes csökkenéséhez vezet. Néprajzi munkáiban kizárólag a bácskai, a bánáti, a szerémségi emberek kultúráját kutatta, ezen belül a zentai, Tisza menti parasztság népköltészet. Ebben a szellemben készült önéletrajzának: Hagyatékának Második és Harmadik könyvét olvashatjuk e kötetben.
