Jelen kötet arra tesz kísérletet, hogy egy Közép-Európában sajátossá és sokszínűvé fejlődött épülettípus történetét dolgozza fel a mai és a történelmi Magyarország területén. A városháza középkori eredetű épülettípusunk, amely a települési önkormányzás székházaként szolgál, s így a közigazgatási épületek nagy családjának tagja, de nem csak ennyi.
A városháza a város mint saját történettel és szervezettel rendelkező életegység, jogai és sorsa által egybekovácsolt közösség komplex feladatköreit testesíti meg. A település szívében álló városszimbólum, az urbanizáció előmozdítója, a demokratikus önigazgatás színhelye. Torony, címer, polgármesteri arcképcsarnok, sőt, múzeummá formálódó gyűjtemény jelzik a helyi identitással való erős kapcsolatát. A városháza-építészet történetét a jogrendszer változásai határozzák meg, amely a középkori és újkori uralkodók által adományozott városi privilégiumoktól a modern polgári közigazgatás kiépülésén át a mai önkormányzati jogig vezet.
