A Szovjetunió megingásával, 1989 és 1990 fordulóján a rendszerváltozásnak nevezett események hatására, demokratikusnak látszó, új politikai rendszer jött létre Magyarországon is. Amíg a politika színpadán változások történtek, a hazánkat gazdaságilag megszálló, kiszipolyozó hálózatokat nem érintette az átmenet, rendszerük változatlan maradt. Egy olyan érdekkörről van szó, amely a szervezett bűnözői hálózatok módszereivel tevékenykedett. Ennek eredményeképpen Magyarország felfoghatatlan méretű államadósságot örökölt, majd rövid időn belül a privatizációnak nevezett szabad rablással azt a vagyont is elvesztette a nemzet, ami még megmaradt a kommunista érából. Hazánkat a szovjet érdekeknek kiszolgáltató kommunista politikai elit tagjait név szerint ismerjük, tevékenységük dokumentálva van. Ugyanakkor létezett egy külkereskedelmi lobbicsoport, akiknek tagjairól, valódi tevékenységéről szinte semmit sem tudunk, pedig sokuk befolyásosabb volt az államvezetés legfelsőbb szintjein helyet foglaló hatalmasságoknál is. Erről lebbenti fel a fátylat Borvendég Zsuzsanna történész új könyve, amelyben a titkosszolgálatok világával összefonódó rendszer működésének krimiszerű epizódjai láncszemekként kapcsolódnak össze. Jelen kötet az egy év alatt 4 kiadásban, 13. 000 példányban megjelent A hálózat pénze című könyv folytatása. A feltárt dokumentumok arra világítanak rá, hogy sok szempontból újra kell gondolni Magyarország 1945 utáni történelmét.