„1945 május hóban a ceglédi fogolytáborban 130 000 fő tartózkodott”
A Honvédelmi Minisztérium 1946-os összefoglaló jelentéséből
„Én és mások is többször véstünk a fal tégláiba. Ki a nevét, vagy más motívumot, jelet. Gondoltuk, hogy valaki még elolvashatja. A jelek azt is sugallhatják, hogy búcsú a hazától, a családtól, a kedvestől, mert ha kivisznek az oroszok, lehet, hogy csak ez marad belőlünk, ami itt be van vésve.”  ( Gábor István egykori fogoly visszaemlékezéséből)
Cegléden volt a Kárpát-medence legnagyobb szovjet (hadi)fogolytábora. Minimum 200 000 rab fordult meg az egykori huszár- és páncélos laktanya épületeiben kialakított táborban, közülük legalább 5000 meghalt az embertelen körülmények miatt. A rabok fele-harmada civil személy volt. A foglyok feliratokat készítettek az épületek nyerstégla falaira, és a feliratok tekintélyes része megmaradt. A feliratok tömege egyedülálló kuriózum. A feliratokat üzenetként is felfoghatjuk az utókor számára. A feliratok a foglyok nevét, az időpontot, esetenként a lakhelyet tartalmazzák, de sokszor találunk utalást a fogságba esés körülményeire, a megjárt táborokra, az ellátásra, a foglyok reményeire, szenvedésére, társakra, életre, halálra. A falakon körülbelül 1500 felirat maradt meg, tekintélyes részük jó állapotban. A feliratokból kirajzolódik a fogolytáborok rendszere, a bennük zajló szomorú élet. A kötetben szereplő tanulmányok dokumentumokkal és visszaemlékezésekkel egészítik ki a tégla feliratokat, így válik teljesebbé a kép.
A kötet végén megtaláljuk a foglyok betűrendes és lakóhely szerinti névsorát és azok adatai, akik Cegléden haltak meg, és nevüket ismerjük.
A ceglédi (hadi)fogolytábor 2016 óta történelmi emlékhely.