„De megígérte, hogy télire köt nekem egy hosszú és meleg sálat.”
A Sálmese úgy kígyózik, mint egy hosszú, tiri-tarka fonalakból kötött sál – az időn át. A gyerekek számára hihetetlen, hogy nagypapa és nagymama is volt egyszer gyerek. Hogy volt, amikor rakoncátlankodtak, és volt, amikor szerelmesek lettek.
Nagymama haja ezüstgombolyag, nagypapa zsebe tele van térképekkel.
Nagymama sálat köt, nagypapa megmutatja, hol nő a leánykökörcsin.
A nagyszülők és unokák közti szeretet talán a legbékésebb – erről az időn át is melegítő kapcsolatról szól Bogdán Viktória és Molnár Krisztina Rita meséje.
