Bíró Tímea Hosszú című verseskötete ugrás a szakadék széléről. Mély alámerülés a haldokló és az élő kapcsolatába. Lehetséges-e méltósággal elsorvadni? Gyászolhatjuk-e a még élő, rothadó testet? Amikor a test eltárgyiasul, pusztán orvosi szakszóvá válik, akkor már csak az állati ösztönök működnek. Hol kezdődik a gyűlölet és a szánalom, a megbánás és a megbocsátás?
A kötet versei zaklatottan, nyersen, mégis nagyon érzékien mutatják be az elmúlás korántsem dicsőséges lefolyását, a fájdalomtól a megbékélésig.
