Szókratész (i. e. 470/469-399) munkássága korszakváltást jelentett a filozófiában. Szinte mitologikus figura, akinek életét és gondolatait csupán közvetítők (elsősorban Platón) segítségével rekonstruálhatjuk. Szókratész filozófiájának fókuszában etikai kérdések álltak, és az embert helyezte a reflexió középpontjába. Filozófiai forradalma nemcsak a felismeréseket érintette, hanem azt a módszert is, ahogyan a felismerésekhez eljutunk. Szókratész párbeszédekbe rendezve, rövid és konkrét kérdésekre adott válaszok segítségével keresi az igazságot. Olyan igazságot, amely nem dogmatikus, hanem belátható, mert interszubjektív vizsgálat eredménye. Kritikus és demokratikus folyamatok eredményeként jutott ma is hivatkozási alapot jelentő következtetésekre. (Manuel Cruz, filozófus)