Nyugati típusú szekuláris demokrácia vagy oszmán babérokra törő birodalom? Felemelkedő középhatalom vagy harmadik világbeli ország? Törökország évszázadokon keresztül Európa történelmének egyik meghatározója volt ereje teljében és gyengeségében egyaránt. Az Oszmán Birodalom romjain létrehozott Török Köztársaság földrajzi helyzeténél fogva régiókat és kontinenseket köt össze, hidat képezve Kelet és Nyugat között. Törökország, lassan száz évvel a köztársaság kikiáltása után az oszmán múlttal együtt, illetve anélkül a térség elismert és tudatos regionális hatalmává vált, sajátos érdekekkel, amelyeket képes és akar is érvényesíteni, még ha eddig változó sikerrel is tette azt. A tanulmánykötet szerzői és az Antall József Tudásközpont közreműködő munkatársai azt az ambiciózus célt tűzték ki maguk elé, hogy egy kötetben foglalják össze és elemezzék a Török Köztársaság geopolitikai tényezőit. A kötet tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható módon mutatja be az érdeklődők számára, hogy az állam sajátos geopolitikai elhelyezkedésére épülve hogyan alakultak a török külpolitika főbb irányvonalai a 21. század elején. Ehhez a kötet egy általános geopolitikai áttekintést követően megfelelő történeti alapozást biztosít, majd néhány kiemelt politikaterület bemutatása után a két- és többoldalú államközi kapcsolatok bemutatására helyezi a hangsúlyt.
