"Előfordulhat egy íróval, hogy szembejön vele egy történet. Egy élettörténet. Vagyis - természetesen - a történetet hordozó személy. Szóba elegyednek, szerző és hőse, és az élettörténet lassacskán felölti formáját. Kérdés persze: ki a szerző? Hiszen az én dőlt betűs közbevetéseimtől eltekintve, az alábbiakban Balla Árpád Zoltán szavai, mondatai olvashatók. [...]
Engem két dolog fogott meg Árpád életútjában, ezek miatt szántam rá magamat, hogy följegyzem beszélgetéseinket. Az egyik: láthatjuk, amint egy emberben, immár élete delén túl, felébred az elhivatottság, és kizökkenti addigi életpályájáról, miközben nem tud, nem is akar véglegesen elszakadni az említett adottságoktól és kötöttségektől. A másik: maga a látásmód, a szuverenitást elnyerő (vagy talán visszanyerő) tekintet." (Márton László)
