A kis Korosko teljes gőzerővel igyekezett a folyón fölfelé, s amint suhogva, zakatolva paskolta a vizet, nagyobb zajt csapott, mint akármelyik nagy tengerjáró gőzös. Utasai a födélzeten ültek, a vastag vászonponyva alatt, s a hajó minden pár órában megállt, kikötött, hogy a társaság megnézhesse a templomok végtelen sorozatát. A műemlékek azonban, amint Kairótól távolodunk, egyre korábbi keletűek, modernebbek lesznek: s aki Szakaránál és Gizeh mellett betelt az emberi kéz alkotta legrégibb csodák bámulatával, türelmetlenül, kicsinylően nézi az oly templomokat, melyek alig épültek pár száz évvel a kereszténység kezdete előtt. De az idilli kirándulásból szörnyű rémálom lett…
