A kis herceg francia nyelvű kiadása 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Díszkiadásunkkal ennek az európai megjelenésének a 60. évfordulóját ünnepeljük. A szerző barátjának, Leon Werthnek ajánlotta a művét, aki mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyvet is. Az ajánlásban irónia bújkál, az írói szándék azonban világos: a mű nemcsak gyerekeknek szól. A kerettörténet(kényszerleszállás a sivatagban, megismerkedés egy rejtélyes kisfiúval, a visszatérés) valóságba oltott mese, megtörtént események költői változata. Az igazi mesevilág a B-612-es kisbolygón tárul elénk. Ezen a gyermekkort idéző játékbolygón él a címszereplő, s innen indul el látogatóba, a szomszédos planéták lakóihoz. E különös mesefigurák - köztük a király, akinek mindenki alattvaló; a hiú ember, aki csak csodálókat ismer; az iszákos, aki azért iszik, hogy elfelejtse szégyenét és szégyenkezik, mert részeges - valamennyien a valóság visszásságairól beszélnek. A gyermekmesén belül ott van egy másik, voltaire-i filozófikus mese: egy gyermek utazásának története, aki ártatlan szemével értetlenül figyeli a felnőttek világát. Hat bolygón tett látogatás tanítja meg a kis herceget, miképpen nem szabad élni.A Földön az első kissé keserű figyelmeztetést a kígyótól kapja, amikor magányosságról panaszkodik; Az emberek között is egyedül van az ember. A nagy titkot a rókától tudja meg, aki elárulja neki, hogy az élet értelme a szeretetben, a kapcsolatteremtésben rejlik. Ez az egyetlen módja, hogy az emberek kitörjenek magányuk börtönéből. A rókától tudja meg azt is, hogy mi köt erős szálakkal az élethez: Örökre felelős leszel azért, mert megszelidítettél. A kis herceg halála jelképes; elhagyja a Földet, hogy visszatérjen bolygójára, miután megtanulta, hogyan kell élni. A varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. Sokféle tudományos értelmezés született róla, ám helyettük álljon itt néhány magyar gyermekolvasó véleménye, akik Rónay György művészi fordításában ismerkedtek meg a gyermekirodalom eme klasszikusával: "Maga a kis herceg a lehető legkedvesebb és legszeretetreméltóbb figura, elég makacs és önfejű, de olyan kedves és szelíd, hogy ezért szereti az ember." (15 éves) "Valójában a kis herceg azért jött a Földre, hogy barátokra leljen." (10 éves) "Azt hiszem, a mű legfontosabb mondanivalója, hogy kell lennie valakinek, aki az egyetlen a számunkra." (17 éves) "Kár, hogy elment a kis herceg. Tudom, hogy szebb lenne vele az élet, mégsem kívánhatom tőle, hogy itt maradjon, távol a bolygójától, a virágjától. Az a rossz, hogy nem lehet egyszerre két világban élni..." (18 éves)