Végéhez közeledik a második világháború. Emberek ezrei menekülnek a mind veszélyesebbé váló, kifosztott Rómából vidékre, ahol élelmet és biztonságot remélnek. Köztük a parasztlányból fővárosi boltosasszonnyá lett Cesira meg a csupa jóság és tisztaság lánya, Rosetta. Német és olasz fasiszták, feketézők, elvadult parasztok, jóhiszemű tévelygők ijesztő forgatagában ide-oda vetődve „tanulják a történelmet”, ápolják magukban a reményt, hogy egyszer minden bajnak vége szakad, és aztán kezdhetik újra az életet. Kezdhetik – de milyen áron!… A háborúnak az a legkeservesebb következménye, hogy érzéketlenné teszi az embert, megkeményíti a szívét, és kiöli belőle a könyörületet – sommázza Moravia. A minden idők egyik legjobb regényének tartott mű 1957-ben jelent meg olaszul. Sok nyelvre lefordították. Film, színmű és opera is készült belőle.
