Felsorolhatatlan színpadi szerep, temérdek játékfilm, tévéfilm és szinkron, megannyi legendás színész- és pályatárs. Béres Ilona emlékezetes színházi szerepeit, a korabeli fogadtatást és kritikát, az életét végigkísérő legfontosabb műveket és motívumokat Ablonczy László tekinti át – a néhai színigazgató, a mindenkori író-kritikus és a személyes jó barát szemével.
A lendületes, anekdotákkal színesített esszé mellett dokumentumok, családi zsánerképek, színházi és filmes standfotók, korabeli plakátok elevenednek meg a könyv lapjain. Albumunkkal az idén nyolcvanéves Béres Ilonát köszöntjük.
„Az élet körülbelül örökké tart. A betegség oly meglepően jött, mint a váratlan vihar. A halál, nagy ritkán, oly csodálkozást keltett, mint a vas­tag hóbunda, amely reggelre kelve, betakarta a tegnapi tájképet. Ám a halottak sem látszottak örökre elmenni. Csak egy kicsit félreálltak, megengedték, hogy örököljenek utánuk, osztozkodjanak maradékaik, s életük történetét apróra megbeszélhessék az élők. Elmentek, lepihen­ni egy kissé. Bizonyos, hogy húsz-harminc esztendő múlva visszatér­nek, miután jól kinyugodták magukat. S elölről kezdik az egész életet. Legalább ezt dalolta a tücsök nyárvégi estéken.” (Krúdy Gyula)