A demokrácia korszakában az örökletes monarchia egy anakronizmus, régmúlt korok maradványa. Ám éppen Angliában, a parlamentáris kormányzás szülőhazájában tartja magát a királyság – pedig számtalanszor megjósolták a bukását: már 1792-ben, a francia forradalom kitörése és az Amerikai Egyesült Államok megalapítása előestéjén jövendölte a filozófus Thomas Paine, az USA Angliában született egyik alapító atyja, hogy a monarchiának meg vannak számlálva a napjai, már csak hét éve van hátra. Joseph Chamberlain, a brit liberálisok egyik vezető politikusa 1900 környékén már a küszöbönálló végről vizionált, akárcsak 50 évvel később John Osborne drámaíró. De mindannyian tévedtek: a brit királyság a 21. században is létezik. Éppúgy túlélt egy forradalmat, mint két világháborút és az Empire, a birodalom bukását – valamint azokat a botrányokat, amelyekbe a Windsor-dinasztia tagjai belekeveredtek. Míg Nagy-Britannia széthullása fenyeget az Európához való tartozás körüli csatározások kapcsán, a monarchia népszerűbb, mint valaha. És ez mindenekelőtt egyetlen személy érdeme: II. Erzsébet királynőé. Neki ugyanis sikerült egy alapvetően középkori intézményt átmentenie a modern korba – természetesen ezért nagy árat kellett fizetnie, hiszen a királyság modernizálójának szerepére Erzsébet kezdetben nem tűnt alkalmas személynek. Születésének évében, 1926-ban valószínűtlen volt, hogy valaha is trónra lép. Édesapja a koronaherceg és a későbbi VIII. Eduárd öccse volt. A trónutódlás sorában az ő házasságban született gyermekei Erzsébet előtt álltak volna. Ezért a hercegnő nem is kapta meg a jövendőbeli államfőnek kijáró neveltetést, hanem a főnemesség tipikus képviselőjének életére készítették fel – mégpedig a 19. század szabályai szerint: Erzsébet soha nem járt iskolába, oktatását nevelőnők végezték. Taníttatásának menete akkor sem változott, amikor előreugrott a trónöröklés sorrendjében – nagybátyja, VIII. Eduárd lemondott a trónról az öccse javára, hogy feleségül vehessen egy többszörösen elvált amerikai nőt. Erzsébet apját, immáron VI. György királyt, azonban viszonylag rövid idő múltán elvitte a tüdőrák, a 25 éves koronahercegnő számára tehát nagyon korán érkezett el a trónra lépés pillanata 1952-ben. Ez a korona igazi történetéről szóló bookazine bemutatja a brit királyi család botrányokkal és válságokkal tűzdelt 20. századi történetét. A kiadvány teljes mértékben fordított reprodukciója a Future Publishing Limited, a Future plc group company, UK 2019 „The Real History of the Crown" című bookazine-jának.
