A Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának megbízásából az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Felsőoktatási Osztályának felkért munkatársai által végzett kutatás, valamint a szerkesztők erre épülő elemzései a hazai felsőfokú művészeti képzésre koncentrálnak. A kötet - amely fókuszát tekintve egyedi empirikus vizsgálat legfontosabb eredményeire épül- tartalmát tekintve több, mint egy kutatási zárójelentés, hiszen a téma hazai és nemzetközi szakirodalmának áttekintésére is törekszik. Az elemzésből kitűnik, hogy a művész és a művészet értelmezése, fogalmi elhatárolása, különösen empirikus megragadhatósága nem (mindig) egyértelmű. A kutatás rávilágít arra (is), hogy az elméleti szinten hiányzó - egyébként filozófiai, művészetelméleti, sőt esztétikai jellegű - meghatározások megadása előtt az empirikus társadalomtudomány az azonos - vagy hasonló - részterületen feltett kérdésekkel is adós maradhat, nemhogy azok megválaszolásával. A kötetet a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága megbízásából a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete gondozta és jelenteti meg.
A felsőfokú művészeti képzés Magyarországon a Fundamenta profunda könyvsorozat második kötete.
"Kucsera Tamás Gergely emlékeztetett arra, hogy a köztestület létrejötte óta nagy hangsúlyt fektet a művészeti oktatás és nevelés témakörére. Az MMA folyóirata, a Magyar Művészet különszámot szentelt a kérdéskörnek és az Oktatási, Képzési, Tudományos Bizottság munkájában is nagy fontossággal bír a művészeti oktatás magyarországi helyzete. Felhívta a figyelmet a kötet hiánypótló mivoltára. Például segítséget nyújt a művészeti képzés fogalmi hátterének pontosításához, amikor foglalkozik a művészeti tevékenység kutatási értelmezésével, a művészeti ágak klasszifikációjával, illetve a kreatív ipar fogalmával és vizsgálataival. Az elvégzett kutatás sokoldalúan és alaposan járja körül a művészeti képzést.
Ugyanakkor, mint az a szerkesztők Előszavában olvasható: „Az elemzésből kitűnik, hogy a művész és a művészet értelmezése, fogalmi elhatárolása, különösen empirikus megragadhatósága nem (mindig) egyértelmű. A kutatás rávilágít arra (is), hogy az elméleti szinten hiányzó – egyébként filozófiai, művészetelméleti, sőt esztétikai jellegű – meghatározások megadása előtt az empirikus társadalomtudomány az azonos – vagy hasonló – részterületen feltett kérdésekkel is adós maradhat, nemhogy azok megválaszolásával."
