Sajátos Korczak recepció igényével indítjuk útjára sorozatunkat. Munkásságából olyan válogatást kívánunk az Olvasó elé tárni, amely bemutatja a polihisztor Öreg Doktor érdeklődési körébe került tudományterületeket, témákat, azzal a céllal, hogy aki a gyermekneveléssel bármilyen kapcsolatba kerül, találjon segítséget, iránymutatást saját tevékenységéhez – továbbá az, hogy biztassunk mindenkit Janusz Korczak felfedezésére.Janusz Korczakot sokan ismerik, azonban – sajnálatos módon – még többek számára ismeretlen a lengyel orvos, pedagógus, gyermekvédő, az ember. Miért lehet – bő évszázadnyi távolságból – munkássága fontos a ma emberének, korunk orvosainak, pedagógusainak, pszichológusainak, szociális munkásainak, gyermekvédelmi szakembereinek? Mert filozófiai megközelítésű és praktikus megállapításai örökérvényűek, mert kérdez, kételkedik, kérdések feltevésére biztat, és tudományos igényű kíváncsiságra készteti olvasóit. Mert értőn kapcsolja össze a kognitív és az affektív világot a gyermekek viselkedésének megértésére irányuló igyekezetében és ellátásuk során.Kötetünk – és ezzel sorozatunk – címadó írása: A gyermek joga a tiszteletre. Nem véletlenül döntöttünk a cím választásakor így, mert Korczak nem csupán szerette, szolgálta, hanem tisztelte is a gyermekeket.Janusz Korczak a lengyel közgondolkodásban kitüntetett helyet elfoglaló 20. századi személyiség. Születési idejében bizonytalan az utókor. Varsóban 1878-ban vagy 1879-ben született Henryk Goldszmitként. Ismert neve egy irodalmi pályázattal függ össze. A Varsói Kurír irodalmi pályázatára 1898-ban megküldött művének jeligéje volt Janasz Korczak, melyből egy elírás révén lett a ma ismert Janusz Korczak.Orvosi diplomát szerzett és gyermekorvosként praktizált, ugyanakkor életrajzírói gyógypedagógusként, pszichopedagógusként, reformpedagógusként, gyermekvédelmi szakemberként, valamint íróként egyaránt emlegetik. Írói munkássága a gyermek és ifjúsági irodalom terén jelentős, ezen túl közírói szerepet is vállalt.Dr. Henryk Goldszmitet (Janusz Korczakok) az általa vezetett árvaház gyermekeivel együtt a treblinkai haláltáborban 1942-ben gyilkolták meg – hetvenöt éve.