Ulpius-ház, Budapest, 2000
206 oldal · puhatáblás · Fordította: Szántó Judit

Az ​évek óta Nobel-díj esélyes albán író döbbenetes erejű regénye egy vérbosszú történetén keresztül vetíti elénk a Balkán semmihez sem hasonlítható világát.

Gjorg, a regény főhőse huszonhat esztendősen a vérbosszú kegyetlen törvényeinek foglyává válik: meggyilkolt bátyja gyilkosát kell meggyilkolnia. S aztán azzal a tudattal élni tovább, hogy a gyilkosból áldozattá vált férfi családját is kötelezi a vérbosszú. Így lép be Gjorg fiatal élete legkeményebb hónapjába. Az ősi törvények révén 30 napot kap, mielőtt a bosszúra kijelölt elkezdene vadászni rá. Gjorg hónapja április 15-én ér véget. Kettétört április…

„Éppen a kávét itta, amelyet az anyja elébe rakott, amikor kintről meghallotta az első kiáltást:
-Berisháék Gjorgja lelőtte Zef Kryeqyqe-t. A sajátosan kongó hang egyszerre emlékeztetett egy kikiáltó rikoltására és egy régi zsoltárénekes kántálására.
Az embertelen hang néhány pillanatra felrázta kábulatából. Olyasmit érzett, mintha a neve különvált volna testétől, mellétől, bőrétől, és irgalmatlanul zúdulna végig a falun. Most először érzett ilyet. Berisháék Gjorgja, ismételte magában az érzéketlen hírnök kiáltását. Huszonhat éves volt, és neve, mint a függőón, most először szállt alá az élet mélységeibe.
Odakinn a halál hírnökei mindenhová szétvitték ezt a nevet, mintha szárnyakon szállnának.”