„A katonai szakírók, akik dicsérik a múltbeli eseményeket, amelyeknek nem is voltak részesei, és szidják a jelent, amelyet nem is ismernek rendesen, leginkább a hadművészet tárgyában képesek kitalálni szörnyszülött gondolatokat. Ennek leginkább az az oka, hogy a hadművészetről mélyreható tapasztalat és sok éves gyakorlat nélkül nem lehet érdemben szólni.” – figyelmeztette a hadtudomány művelőit Giorgio Basta (1550–1607) itáliai születésű császári hadvezér, diplomata, hadtudományi szakíró mintegy 400 évvel ezelőtt.Bő fél évszázados katonai pályafutása során harcolt Németalföldön, Franciaországban, Magyarországon és Erdélyben, győzelmei pedig olyannyira megalapozták hírnevét, hogy a magyarországi török háború két legjelesebb hadtudósa – Raimondo Montecuccoli és Zrínyi Miklós – is hivatkozik rá írásaiban. Előbbi „A magyarországi török háborúkról” című művében említi példaként a Basta által irányított hadmozdulatokat, utóbbi pedig mind a „Tábori kis tracta”, mind a „Vitéz hadnagy” megírásakor felhasználta az itáliai hadvezér munkáit is. Még az is elképzelhető, hogy Zrínyi az ő javaslatait továbbgondolva fogalmazta meg „Az török áfium ellen való orvosság” című művében a magyar állandó hadsereg felállításának gondolatát.Giorgio Basta a 17. században vetette papírra gondolatait, de a vezetéssel, szervezéssel kapcsolatos tanácsai ma is hasznosak lehetnek mind a katonai vezetők, mind a tudósok és gyakorló szakemberek, mind pedig a hadtudomány iránt érdeklődő olvasók számára.