"Az itt olvasható két elbeszélés James Joyce 1914-ben megjelent Dublini emberek című novelláskötetéből való. Az elbeszélői pályája kezdetén álló Joycemáris képes megragadni és illúziók nélkülábrázolni szülővárosa életének jellemző vonásait. Mindkét elbeszélést belengi a vereség hangulata.Az Ellenfelek főszereplője, Farrington áldozatés hóhér egy személyben: kishivatalnok egy közjegyzői irodában, állandó pénztelenséggelés alkoholfüggőséggel küzd. Unottan és hanyagul végzi a munkáját, összetűz főnökével, majda munkanap végén elzálogosítja az óráját,és a pénzzel a kocsmába megy. Miközben minden pénzét elissza, a vereségek sora is folytatódik,s amikor dühösen és megalázottan hazaér,minden frusztrációjáért kisfián vesz „elégtételt”.Az Anya címszereplőjét, Kearney asszonyt megnyomorítja a szerelem nélküli házasság,és meghiúsult álmait lányán, Kathleenen keresztül akarja megvalósítani. Az ifjú zongoristát egy ír függetlenségi szervezet felkéri zongorakísérőnek négy dublini hangversenyre. A dolgok azonban nem a tervek szerint alakulnak, s a kudarcban anyaés lánya megszégyenülésén túl világossá válika mozgalom erkölcsi katasztrófája is.A Dublini emberek szürke világa valóban reménytelen, és nincs megváltás – ezt a szerző finom iróniája csak még nyomasztóbbanjeleníti meg."
